Különleges kirándulások nem csak 50 felettieknek...

... ősszel-télen a Dunamentén

A Dunamentére Magyarországon legtöbben a nyári családi programok helyszíneként gondolnak, a párkányi és pati fürdőre, vagy éppen a Komárom és Párkány közötti kerékpártúrákra. A terület azonban nemcsak a családosok nyári paradicsoma, hiszen számos olyan programot kínál, amit ugyan a mai magyarországi lakosságból igazán elsőre az 50 év felettiek értenek meg, de minden romantikára, különleges programra vágyónak ajánlani tudjuk.  

Jókai nyomában

 Az 50 feletti korosztály még Jókai regényein nőtt fel. Nemcsak a Kőszívű ember fiai maradt örök emlék, a legtöbben Jókai többi regényét is agyonolvasták. 

jokai.jpg

Jókai Mór szobra Komáromban. Saját fotó. 

Jókai Mór 1825-ben a Duna északi partján, Komáromban született, s gyerekkora egy jelentős részét is itt töltötte. Érdemes Komáromot Jókai városaként felkeresni, amelynek első állomásaként a Duna Menti Múzeum Jókai kiállítását javasoljuk. Itt látható többek között az író maga faragta sétapálcája, íróasztala, a Feszty Masa által festett portréja, s az író saját kézírása is. A kiállításon túl azonban több egyéb helyszín is várja Jókai rajongóit Komáromba, amelyekről a múzeumban megfelelő információkat kaphatnak a látogatók. Ilyen például Jókai szülőháza, amelyet Jókay József ügyvéd Kacz Józseftől bérelt, amely a Vármegye utcában volt található.

jokai_eredei_szulohaza.png

Jókai szülőháza a Vasárnapi Újság című lap 1904. május 8-i számában. Forrás: epa.oszk.hu

Jókai születéséről így számolt be édesapja: „1825. esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis feleségem sok betegeskedés után szerencsésen szült egy fiat február 18-án, délután négy órakor, amidőn én bizonyos dolgok végett Bagotán voltam - ezen kisfiúnkat megkereszteltük 20-án Móricznak.” A szülőház eredeti épülete elpusztult, a helyén lévő új ház falán emléktábla jelzi, hol született a híres író. 

Szintén kiemelendő az a családi ház, ahová a Jókay család később költözött. Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást; szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott el házunknál.” - emlékezett később vissza a gyerekéveire az író. Az épületről Jókai unokahúga, Váli Mari is írt, aki kiváltképp a vörösmárvány oszlopokat emelte ki: „Ezen folyosó boltíveit hat vörösmárvány oszlop tartotta, melyeknek az volt a nevezetességük, hogy elemi iskolás »kisdiák« korában Móricka úgy szerette leckéjét tanulni, hogy az oszlopok valamelyikét átölelve akörül forgott, most jobbra, majd balra, amíg a »dictumot« el nem tudta magának szóhiba nélkül mondani.”  Az egykori családi ház helyén álló épületen ma emléktábla jelzi, hol élt a kisgyermek Jókai. 

gyerekkorirajz.jpg

Jókai gyerekkori rajzai. Forrás: Az Est Hármaskönyve - A százéves Jókai emléke 1925. 

Érdemes benézni a református templomba is, ha Jókai nyomában járunk Komáromban. Itt az egyik padon az alábbi felirat olvasható: "Jókai család. Itt ült a Jókai család minden vasárnap." Mácza Mihály helytörténész elmesélése szerint Amikor az író édesapja idehozta a fiatal feleségét Komáromba, és elmentek a református templomba, a helyi asszonyok nem engedték beülni a padba, merthogy mindenkinek megvolt a szokott helye, és sírva panaszkodta a férjének, hogy mi történt vele, aki ezután megígérte, hogy lesz a családnak külön padja és így is történt.” 

A református kollégium épületében kezdte Jókai a tanulmányait, ahol két év megszakítás mellett 7 évig tanult. Első irodalmi alkotása is a kollégiumhoz kötődik, tanítójának Székely Sándornak neve napjára írt köszöntő verset 1832. március 16-án: " Éltesd uram Tanítómat, | Tartsd meg az én Rectoromat..." Évtizedekkel később így emlékezik vissza: „Volt az elemi iskolában egy kedves tanítóm, Székely Sándor, aki a lecke után sokszor ott tartott az iskolában, s mesélt nekem régi szép adomákat Mátyás királyról.” A kollégiumban tanított Váli Ferenc, Jókai későbbi sógora is.  

komaromhangulat.jpg

Komárom ősszel. Fotó: Dunamente TDM

Ami azonban talán a legvonzóbb Komáromban, az a hangulat, amit a Jókai regényekből olyan jól ismerünk, s amely télen is olyan vonzó a város utcáin járva. Az óvárosban egyre-másra várjuk, hogy felbukkanjon a következő utca sarkán egy-egy rác kereskedő, vagy éppen valamelyik egykori kereskedőház vagy palota kapuján kilibbenjen egy elegáns, reformkori divat szerint öltözött kisasszony. Merthogy Komárom Magyarország egyik legvirágzóbb kézműves- és kereskedővárosa volt Jókai gyerekkorában, az ország fa- és gabonakereskedelmének központja. Négyszáznál is több gabonakereskedő búzával megrakott hajói jártak az osztrák tartományok és az Al-Duna között. Jókai gyerekkorában kezdődött el a Monarchia legnagyobb erődrendszerének a fejlesztése is. A kézműveseket mind-mind  meg lehetett különböztetni jellegzetes viseletükről -  a szekeres gazdák pl. ezüstgombos mentét viseltek, de öltözékük alapján azonnal rá lehetett ismerni a takácsokra, a molnárokra, a szabókra vagy éppen a csizmadiákra is - akik mind ott vannak Jókai regényeiben és elbeszéléseiben. A legsikeresebb rác gabonakereskedő, Domonkos János az arany emberként ismert Tímár Mihály alakjában kel életre Jókai regényében, de szinte nincs olyan írása, amelyben ne lenne ott a városból valaki vagy valami: egy-egy rendkívüli esemény, egy figura, egy szín, egy hangulat. (Domonkos János sírja a görög templom mellett található). 

Domonkos János sírja. Forrás: mapio.net

Görögolvasó, angyalbakancs és borkóstoló a Dunamentén

"Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy „de már ebből eszünk!" - írta Jókai A barátfalvi lévita című művében. A Dunamente éttermei, csárdái pedig máig tisztában vannak ezzel a nyílt titokkal.  

A térség talán leghíresebb étele szintén Jókai nevéhez köthető, amelyről Draveczky Balázs gasztrotörténész így írt„Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”  

Jókai bableves - ahogy ma készítik. Forrás: teletalmagazin.hu

A történészek azt is hozzáteszik, hogy Jókai az étkezésekhez mindig ivott egy pohár ásványvízzel kevert vörösbort is - merthogy a szőlő és a bor gyerekkorától kezdve hozzátartozott az életéhez. 

Aki nyáron ellátogatott már a párkányi Vadas fürdőbe, tudja, hogy a fürdő területén megszálló vendégek számára időről időre bortúrákat hirdetnek a környező településekre -  a terület borkínálata mégis hosszú ideig szinte ismeretlen volt a magyarországi lakosság nagy része számára, s csak az utóbbi néhány évben olvashatunk többet újból a Garam és a Duna közti "varázsháromszögről" - például ITT, vagy ITT. Pedig Muzsla és környéke régi egyházi birtok volt, egykor az esztergomi prímás tulajdonát képezte.

szokoterulet.jpg

Borvidéki hangulat. Forrás: Dunamente TDM

 A régió borkultúrája több száz éves múltra tekint vissza, a területen vörös- és fehér borok is készülnek. Sok családban apáról fiúra szállt a borkészítés hagyománya, a bor iránt érzett szerelem. 

A Garammenti-hátság optimális adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez, klímája szubmediterrán, alapkőzete többnyire vulkanikus, rajta mész és zöld agyag található. A térség éghajlata száraz, meleg és napos, a napsütéses órák száma az egész Felvidéken a legmagasabb, de 2146-os sokéves átlagértéke meghaladja a legtöbb észak-magyarországi borvidékét is. Mindez egyedülálló feltételeket biztosít a kiváló minőségű, magas cukortartalmú szőlő termesztéséhez. 

Szüret a Dunamnetén. Forrás: visitdanube.eu

A Dunamente nyugati oldalán Komárom környéke is híres bortermő vidék volt.  A komáromi születésű Szinnyei József irodalomtörténész így írt a szüretekről: "Megérkezett a szüret ideje október első napjaiban. Komáromban akkor mindenki lázban ég. Keresi a vendégeket, kit hívjon meg, mert sok szőllő, kevés a vendég, a mennyiben több helyre kell a meghívásnak eleget tenni. A komáromi virtus nem is marad el, mert ilyenkor a vendég megfelel rendesen mindannyi meghívásnak; [...] volt itt is zene, rakéta, tüzes béke, a taraczkot Beöthy Károly sütögette. " (Szinnyei József: Tímár-ház. Naplójegyzetek 1835-1848. Klny. A Komáromi Lapokból. Komárom, 1889-1897. 285. p.). Komárom leghíresebb híres szőlőterületei nagyrészt a Duna déli oldalán voltak találhatóak, a szüreti, illetve egyéb boros hagyományok azonban ma is tovább élnek nemcsak a boros rendezvényekben, hanem számos komáromi étterem borkínálatában is.  

Aki ma a Dunamentén borozni szeretne a téli időszakban, érdemes előzetesen felkeresnie a komáromi vagy párkányi turisztikai információs irodát, vagy a info@podunajsko.com e-mail címen tanácsot kérni, hogy mely borászatok fogadnak éppen vendégeket az adott időszakban.

"Levezetésként" wellness

Ugyan a párkányi Vadas fürdő wellness részlege még nem nyitott meg, wellness szolgáltatások már most is várják a területre érkezőket. Ezek közül is kiemelkedő a Paton található fürdőkomplexum, ahol Szlovákia legnagyobb fedett élményfürdője várja a kikapcsolódni vágyókat. 

Az élményfürdő. Forrás: travelguide.sk

A pati vizet már a rómaiak is használták gyógyulásra, de a középkorból is van feljegyzés róla. A 18. században Bél Mátyás a nagyszabású földrajzi munkájában, a Notitia Hungariae...-ben szintén ír a pati fürdő gyógyító erejéről, s a későbbiekben is folyamatosan használták, elsősorban végtagfájdalmak kezelésére. A II. világháborút követően 1953-ban történt az első fúrás, amelynek következtében jött létre a wellness hotel és élményfürdő melletti bámulatosan szép forrástó. Ugyanebben az évben a pati termálforrást és közvetlen környezetét természetvédelmi területté nyilvánították. 

A wellness hotel terasza a tó fantasztikus látványával. Forrás: travelguide.sk

Ma a pati élményfürdőben a téli időszakban is melegvizes medencék várják a pihenni és gyógyulni vágyókat, amelyek utánpótlásáról saját forrásból gondoskodnak. A legnagyobb a 31 fokos relax medence, amely számos attrakcióval várja a látogatókat, pl. hidromasszázs fúvókákkal, vízi masszázságyakkal, vízágyúkkal és sodrófolyosóval. Közvetlenül mellette épült a beltéri gyermekmedence, kis csúszdával, szintén termálvízzel. A melegebb vizet kedvelők számára a 36 fokos lazító medencét és a 35 fokos jakuzzit ajánljuk,de a termálvíz jótékony hatását a közvetlenül a medencék mellett lévő Római iszapfürdőben is megtapasztalhatjuk. Mindemellett szunavilággal, masszázs és beauty szolgáltatásokkal és különböző wellness célokat szolgáló kádfürdőkkel várják a pihenni vágyókat. A kínálatból a mi kedvencünk a csokoládéfürdő és a sörfürdő. 

A pati élményfürdő forrása. Kép: travelguide.sk