A Dunemente, ahogy még nem láttad

2018\04\29 NagyJ

Képek Komárom egyik legizgalmasabb épületének történetéből

A Duna északi oldalán lévő Komárom főterén áll egy igazán különleges épület, amely több évszázada mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. Használták már színházként, lakóházként, zsinagógaként, postaként, sörcsarnokként és kőszénlerakatként egyaránt.  A Zichy-palota és környéke felfedezése ma is akár egy teljes napos önálló program a térségbe látogatók számára. Az épület titkainak nyomába indultunk. 

A Klapka-tér a Zichy palotával (balra). Forrás: Sziakomarom.sk

A szabolcsi Zichy család 1659-ben lett a komáromi váruradalom birtokosa, miután megvásárolták a királytól a várkapitányságot és a várbirtokot. A palotájukhoz szükséges telket a Puchaim grófoktól és Buday Lázártól vásárolták meg, ezen a telken épült az első palotájuk. Az építkezés során ebbe az épületbe belefoglaltak egy középkori, négyszögletes tornyot is. Az épület eredeti formájában 1763-ig állt. 

Az 1763-as földrengés

 1763. június 28-án iszonytató, a Magyarországon eddig észlelt legnagyobb erejű földrengés rázta meg Komáromot. A rengés következtében 63-an életüket vesztették, 102-en megsebesültek, összedõlt 7 templom és 279 épület. Részben összedõlt további 353 épület, komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9% maradt sértetlen. A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek már a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél 6-kor megremegett a lábuk alatt a föld. 

Karl Friedl festménye az 1763-as földrengésről (Duna Menti Múzeum)

A földrengésről egy szemtanú, Szigeti György így számolt be: 

"Elsőben kezdődött die 28 junii reggel öt óra előtt három fertyállyal, de az kevés vagy semmi kárt nem okozott, mivel csak gyengédeden rázta meg az épületeket, hanem másodszor öt-hat óra között oly nagy erővel jött, hogy az egész várost megháborította. A legjelesebb a legmagasabb épületeket vagy egészen lerontotta, vagy ketté hasította. [...] — az utczák, a melyeken kőből csinált házak va-lának, ugy betöltenek a leomlott házfalakkal, hogy kocsival vagy lóval nem lehetett járni, sőt gyalog ember is nagy bajijai mehetett. Mindazáltal, hogy megláthatnám, micsoda károk estének, a várost bejártam, és akkor tapasztaltam, hogy az agyonüttetett emberek, itt is, amott is, hol egy, hol kettő, hol három ugy voltának, mint a mezőben a még öszve nem hordatott kévék.
A leomlott házaknak, templomoknak ledült kövei alatt jajgatás, ordítás hallattatott, az odamaradt embereknek szájokból. A lerázattatott épületeknek az ég felé menő pora miatt a nap mint egy másfél fertályig nem láttatott. A földnek megnyílásából láng, egyszersmind keserű és büdös füst jöttének ki, sőt a Dunának közepe felé mint egy-egy hordó a láng füsttel elegyest a vizből láttatott kiütődni és hirtelenséggel elenyészni. A városban levő kutakból a vizek a föld alá szállottanak, és helyekbe anyira feldagadt a feketés homok, mint annak-előtte valának a vizek bennek." (Forrás: Vasárnapi Újság 1872. február 25.  95-96. o.)

Korabeli visszaemlékezés a földrengésről. Forrás: Országos Levéltár

A Zichy-palota súlyosan megrongálódott a földrengésben. A mai épület a források szerint Zichy Ferenc gróf számára 1775-ben épült újjá, klasszicista stílusban, de ekkor még a keleti és nyugati szárny egyszintes volt. 

Ahol Déryné Széppataki Róza is színpadra lépett...

 A palota klasszicista stílusú renoválása után az első magyar színielőadásokat is itt tartották - pontosabban abban a házban, amely valószínűleg az első Zichy-palota helyén állott.  Az épület nagyon jó helyen volt, a város közepén, a kikövezett piacon, ami azért is fontos volt, mert így a messzebb lakók a nagy sár ellenére is el tudtak jutni a színházba.  Az is megtörtént, hogy egyszerre egy német és magyar színtársulat is megkapta a helyiséget, így felváltva játszottak a komáromi közönségnek. Gróf Zichy János a nagytermet és az udvaron levő bódét legtöbbször ingyen adta át a színészeknek és a bérlőt mással kárpótolta.  

1819. november 3-a szép nap volt a komáromiak életében - ekkor láthatta először a helyi lakosság Déryné Széppataki Rózát a hagyomány szerint a színpadon. A színi idény rendesen ősztől húsvétig tartott, így történt ekkor is. Nyárra Déryné kisebb dunanátúli körutat tett, azonban októberben visszatért Komáromba, s két éven keresztül itt játszott Kilányi Dávid színtársulatában. 

Déryné Széppataki Róza Az alpesi rózsa című színmű Liszli szerepében. Szathmáry Papp Károly litográfiája, 1834. Forrás: OSZK. 

Déryné életében ez az az időszak, amikorra kiforrta magát a tehetsége. Komáromi fellépéseiről egy korabeli kritika így ír: 

Déryné az éneklésben magát annyira gyakorlottá, hogy most a legerősebb áriákat kellemetes tökéletességgel és bámulatra ragadó hallhatósággal elénekli. Melyre nézve ötét némelyek Magyar Catalani-nak nevezni bátorkodtak, mind azért, mert hangja tiszta·, mind kiváltképpen azért, hogy minden erőltetés nélkül akár a legfelsőbb emelkedésre, akár a legmélyebb leereszkedésre alkalmatos s így külföldön is akármely Theatrumban dicsőséggel megjelenhetnék.”

Az épület 1827-ig szolgálta a komáromi színjátszást, ekkor zsidó templommá alakították át. Az Európa Udvar kialakításakor a Német Házként született újjá - homlokzatát a zsinagóga belső festészeti díszítései ihlették, a színházi funkcióra pedig az épület előt álló szabadtéri színpad utal. 

 

Európa Udvar

 

europater.png

Európa Udvar. Saját fotó.

A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, főkapujának boltozott folyosóján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió (Dalmácia, Frízföld, Erdély…) építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky NándorTakács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi. 

A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.

Az Európa Udvar szűkebb-tágabb terei között a magyar történelem nagyjainak szobrai találhatóak. A hangulatos téren időről időre szabadtéri rendezvények várják az érdeklődőket, de nyugalmasabb időszakban is érdemes felkeresni a teret, mert remek hangulatot áraszt. 

Várostörténeti kiállítás

 

A Zichy-palotában található ma a Duna Menti Múzeum helytörténeti kiállítása, valamint a Jókai és Lehár emlékszoba. A nagyon gazdag helytörténeti anyagra építő kiállítás 1849-től mutatja be a II. világháborúig a város történetét - az itt élt emberek midnennapjait megidézve.

eletkepek.jpg

Emberek, sorsok Komárom múltjából, a Zichy-palota kiállításáról. Saját fotó

A sok humorral, mégis a téma iránti tisztelettel és szeretettel összeállított kiállításon bepillanthatunk az egykori mesterek (pl.  csizmadiák, fordászok, molnárok, kereskedők stb.) világába, megismerhetjük a mindennapjaikat, sőt, még az egykor volt polgárok lakásaiba is benézhetünk.

fodrasz.jpg

Egykori fodrász szalon plakátjai, fodrászszék. Saját fotó. 

A kiállítás bemutatja az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszacsatolt Komárom (1938 novemberétől 1945 márciusáig) gazdasági és társadalmi életét is, itt kaptak helyet a korszakot lezáró második világháború eseményeire utaló tárgyak és dokumentumok.

 A kiállításon, amely összesen mintegy 1300 eredeti tárgyat és 229 fényképet mutat be, külön emlékszobában ismerkedhetünk meg Jókai Mór, illetve Lehár Ferenc életével is. 

TIPP: IDE KATTINTVA minden információ elérhető a múzeumról, árakról, nyitva tartásról!

2018\03\15 NagyJ Szólj hozzá!

Jókai Mór nyomában a Dunamentén

Jókai Mór, a márciusi ifjak egyike, ezer szállal kötődik Komáromhoz. Jókai az egyik legtermékenyebb magyar író volt, akinek műveiben időről időre előkerülnek a komáromi helyszínek és élmények. Jókai nyomába indultunk a Dunamentén. 

Jókai Mór szobra Komáromban. Saját fotó. 

Komárom, Jókai városa

Jókai Mór 1825-ben a Duna északi partján, Komáromban született, s gyerekkora egy jelentős részét is itt töltötte. Érdemes Komáromot Jókai városaként felkeresni, amelynek első állomásaként a Duna Menti Múzeum Jókai kiállítását javasoljuk. Itt látható többek között az író maga faragta sétapálcája, íróasztala, a Feszty Masa által festett portréja, s az író saját kézírása is.

20180223_120551_1.jpg

Jókai emlékszoba a Zichy-palotában. Saját fotó

A kiállításon túl azonban több egyéb helyszín is várja Jókai rajongóit Komáromba, amelyekről a múzeumban megfelelő információkat kaphatnak a látogatók. Ilyen például Jókai szülőháza, amelyet Jókay József ügyvéd Kacz Józseftől bérelt, amely a Vármegye utcában volt található.

Jókai szülőháza a Vasárnapi Újság című lap 1904. május 8-i számában. Forrás: epa.oszk.hu

Jókai születéséről így számolt be édesapja: „1825. esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis feleségem sok betegeskedés után szerencsésen szült egy fiat február 18-án, délután négy órakor, amidőn én bizonyos dolgok végett Bagotán voltam - ezen kisfiúnkat megkereszteltük 20-án Móricznak.” A szülőház eredeti épülete elpusztult, a helyén lévő új ház falán emléktábla jelzi, hol született a híres író. 

Szintén kiemelendő az a családi ház, ahová a Jókay család később költözött. Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást; szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott el házunknál.” - emlékezett később vissza a gyerekéveire az író. Az épületről Jókai unokahúga, Váli Mari is írt, aki kiváltképp a vörösmárvány oszlopokat emelte ki: „Ezen folyosó boltíveit hat vörösmárvány oszlop tartotta, melyeknek az volt a nevezetességük, hogy elemi iskolás »kisdiák« korában Móricka úgy szerette leckéjét tanulni, hogy az oszlopok valamelyikét átölelve akörül forgott, most jobbra, majd balra, amíg a »dictumot« el nem tudta magának szóhiba nélkül mondani.”  Az egykori családi ház helyén álló épületen ma emléktábla jelzi, hol élt a kisgyermek Jókai. 

gyerekkorirajz.jpg

Jókai gyerekkori rajzai. Forrás: Az Est Hármaskönyve - A százéves Jókai emléke 1925. 

Érdemes benézni a református templomba is, ha Jókai nyomában járunk Komáromban. Itt az egyik padon az alábbi felirat olvasható: "Jókai család. Itt ült a Jókai család minden vasárnap." Mácza Mihály helytörténész elmesélése szerint Amikor az író édesapja idehozta a fiatal feleségét Komáromba, és elmentek a református templomba, a helyi asszonyok nem engedték beülni a padba, merthogy mindenkinek megvolt a szokott helye, és sírva panaszkodta a férjének, hogy mi történt vele, aki ezután megígérte, hogy lesz a családnak külön padja és így is történt.” 

A református kollégium épületében kezdte Jókai a tanulmányait, ahol két év megszakítás mellett 7 évig tanult. Első irodalmi alkotása is a kollégiumhoz kötődik, tanítójának Székely Sándornak neve napjára írt köszöntő verset 1832. március 16-án: " Éltesd uram Tanítómat, | Tartsd meg az én Rectoromat..." Évtizedekkel később így emlékezik vissza: „Volt az elemi iskolában egy kedves tanítóm, Székely Sándor, aki a lecke után sokszor ott tartott az iskolában, s mesélt nekem régi szép adomákat Mátyás királyról.” A kollégiumban tanított Váli Ferenc, Jókai későbbi sógora is.  

Komárom ősszel. Fotó: Dunamente TDM

 

Az Aranyember

Ami azonban talán a legvonzóbb Komáromban, az a hangulat, amit a Jókai regényekből olyan jól ismerünk, s amely télen is olyan vonzó a város utcáin járva. Az óvárosban egyre-másra várjuk, hogy felbukkanjon a következő utca sarkán egy-egy rác kereskedő, vagy éppen valamelyik egykori kereskedőház vagy palota kapuján kilibbenjen egy elegáns, reformkori divat szerint öltözött kisasszony. Merthogy Komárom Magyarország egyik legvirágzóbb kézműves- és kereskedővárosa volt Jókai gyerekkorában, az ország fa- és gabonakereskedelmének központja. Négyszáznál is több gabonakereskedő búzával megrakott hajói jártak az osztrák tartományok és az Al-Duna között. Jókai gyerekkorában kezdődött el a Monarchia legnagyobb erődrendszerének a fejlesztése is. A kézműveseket mind-mind  meg lehetett különböztetni jellegzetes viseletükről -  a szekeres gazdák pl. ezüstgombos mentét viseltek, de öltözékük alapján azonnal rá lehetett ismerni a takácsokra, a molnárokra, a szabókra vagy éppen a csizmadiákra is - akik mind ott vannak Jókai regényeiben és elbeszéléseiben. A legsikeresebb rác gabonakereskedő, Domonkos János az arany emberként ismert Tímár Mihály alakjában kel életre Jókai regényében, de szinte nincs olyan írása, amelyben ne lenne ott a városból valaki vagy valami: egy-egy rendkívüli esemény, egy figura, egy szín, egy hangulat. (Domonkos János sírja a görög templom mellett található). 

Domonkos János sírja. Forrás: mapio.net

Görögolvasó és angyalbakancs

 "Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy „de már ebből eszünk!" - írta Jókai A barátfalvi lévita című művében. A Dunamente éttermei, csárdái pedig máig tisztában vannak ezzel a nyílt titokkal.  

A térség talán leghíresebb étele szintén Jókai nevéhez köthető, amelyről Draveczky Balázs gasztrotörténész így írt:  „Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”  

Jókai bableves - ahogy ma készítik. Forrás: teletalmagazin.hu

A történészek azt is hozzáteszik, hogy Jókai az étkezésekhez mindig ivott egy pohár ásványvízzel kevert vörösbort is - merthogy a szőlő és a bor gyerekkorától kezdve hozzátartozott az életéhez. 

Jókai és az Erzsébet-sziget

A sziget (ma már félsziget) onnan kapta mai nevét, hogy Ferenc József ifjú felesége, Erzsébet királyné ezen a helyen lépett először magyar földre 1857-ben. 

A sziget derekán található a Jókai-kert, mely még 1820-ban került a Jókai-család birtokába. AZ író diákkorában sok időt töltött itt, részben a sziget adott ihletet Az aranyember című regényéhez. Az udvarán egy kis faházikó állt, itt írta Jókai komáromi joggyakornokoskodása alatt a Hétköznapok című művét.

jokai_kertje_vasarnapi_ujsag19100101.jpg

Jókai kertje a Vasárnapi Újság 1910-es évfolyamában

A szigeten található a Jókai-filagória is, amelyet születésnapján Beöthy Zsolt állíttatott a villájuk sarkán, hogy hirdesse kebelbarátja, Jókai Mór szellemi nagyságát. Ez a hely volt a neves író baráti körének találkozóhelye, ahol olyan nagyságok is felvonultak, mint Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán vagy Molnár Ferenc.

TIPP: 

A Határtalanul program számára, annak érdekében, hogy a magyarországi diákok megismerhessék a Jókai emlékeket, a Dunamente TDM szervezet kidolgozott egy több napos tematikus osztálykirándulás ajánlatot, amely a Jókai emlékeket fűzi fel a Duna mentén. A programot felnőtt csoportok és egyéni vendégek is igénybe vehetik. 

Olvasmány:

Mácza Mihály: Jókai és szülővárosa című kiadványa megvásárolható a Duna Menti Múzeumban, amiből számos érdekesség megtudható az író komáromi emlékeiről. 

 

2018\02\13 NagyJ 1 komment

"Lilla szívét kértem..." - Egy halhatatlan szerelem története a Dunamentén

2018-ban éppen 220 éve, hogy Vajda Julianna, a Csokonai-versek Lillája igent mondott Lévai István dunaalmási kereskedő lánykérésére, véget vetve ezzel a Csokonaihoz fűződő románcának. A 220 évvel ezelőtti szerelmesek nyomába eredtünk Komáromban és környékén. 

Csokonai Lillája

Ferenc császár a napoleoni nemesi felkelés táborhelyéül jelölte ki Komáromot. 1797 tavaszán Csokonai Vitéz Mihály is Pozsonyból Komáromba utazott. A franciák ellen hadba gyülekezőkhöz Csokonai lelkesítő verset írt A nemes magyarságnak felűlésére címmel, amelyet 1797. április 26-án Vajda Julianna adott elő a felkelők zászlóavató ünnepségén. “Megláttam, és azonnal | Látnom, szeretnem – egy volt” – írta le Csokonai az első benyomását a lányról A fogadástétel című versben.

varm-komarom-058-2.jpg

A református kollégium épülete Komáromban. Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi. 

A későbbiekben elsősorban Fábián Juliánna komáromi költőnő szalonjában találkozott a két fiatal. Csokonai szívét azonnal meghódította a lány – a viszontszerelemre azonban még várnia kellett, mivel Vajda Juliannát nem vonzotta 21 éves fiatalember. “(…) szemre nem szép, vőlegénynek nem kapós” – írta naplójába. Később azonban, amikor rájött arra, hogy a Lilla-versek hozzá íródnak, megváltozott a véleménye a költőről.

Október 21-én így ír Csokonai a lánynak: "Egész útazásomba mindég a kezembe tartottam leveledet, s elérkezvén mostani szállásomra, kebelembe dugtam azt, s annak angyali íróját képzettem magamnak - az éjjel is szívem mellett háltattam - háromezer betű van abba a kevés írásba, én pedig minden betűt ezer csókkal terítettem be - gondolod-e mennyi vólt az a csók? pedig még a tisztáját is sorra csókoltam, mert ott is járt az a grátiai kéz, amellyet én bálványolok! Igazán írod, vígasztaló, őrző angyalom! hogy levelem szívemnek belső rejtekéből származott:  mert hogyne származna a szívemből, amellybe semmi sincs egyéb írva, hanem ez az istenasszonyi név: Juliánna, s utána ez a hét betű: hogy szeretek!

Csokonai aláírása. Forrás: A hétköznapok fogságában

A szerelmes költő 1797-ben és 1798-ban is sokat utazott, s azon túl, hogy Bicskétől Keszthelyig állást keresett, sok időt öltött a Komárom környéki településeken is. Látogatásairól – amelyek sokszor mulatozássá váltak - a későbbiekben legendák születtek – pl. a martosi református lelkésznél tett látogatásáról, ahol a lelkész unokája szerint a megfelelő mennyiségű bor elfogyasztása után szertartásosan eltemették Bachust. Az egyik ilyen alkalommal írta a Búcsúvétel című verset is, ahol dialógusban írja le a két szerelmes búcsúzását.

"Mégyek már. Engedd meg, kedves kincsem,
Hogy megváló csókom szádra hintsem.
     Jaj be fájlalom,
     Kedves angyalom!
Hogy midőn boldoggá kezdtem lenni,
          El kell menni. [...]"

Komárom ebben az időszakban gazdag kereskedőváros volt, elsősorban gabonával kereskedtek. Ebben a világban nem jelenthetetett megfelelő jövőképet az álláskereső költő, mint férj Vajda Julianna szüleinek, ezért 1798 tavaszán, míg Csokonai állás után járt a Balatonnál, a lány, szülei bíztatására és támogatásával igent mondott Lévai István gazdag kereskedőnek. Csokonai a hír hallatán gyorsan visszautazott Komáromba, de a lány már nem másította meg döntését. 

Csokonai szobra Komáromban. Forrás: prusi.blog

"A te szíveden állott, kinek add azt által. Senkinek erőltetett végső erőszakot rajtad tenni nem lehetett vólna. Az én feljövetelem, s a te eltökélett szándékod reábírták vólna kedves szüleidet, hogy annak engedjenek által, akit te szeretsz, és aki téged olly igen szeret." - írta levelében Csokonai.   Erre a levélre még választ kaphatott, legalábbis erre utal a március 31-én kelt Csokonai levél, amit az elutazása előtt írt Lillának. 

"Köszönöm, édes Juliannám! ezt a vígasztaló levélkédet, köszönöm szívednek igaz hűségét, - százszor köszönöm. Óh, mennyire meg vagyok elégedve, hogy te érzékeny vagy énerántam! Hála a kedvező egeknek! Én sietni fogok az én szerencsémnek egész végrehajtására. És azon az első napon, amellyen lehet tőlem, azon az első napon indúlok fel a te szép kebelednek megölelésére. Most se lett volna ennyi baj, ha e télen jobban siettem volna. A késedelemtől mindenkor félhetni. A reménység és kétség között egy órát tőlteni is únalmas a szerető lelkeknek.
Nékem addig vígan élni nem lehet, ha szinte kivűlről mutatom is más előtt, de szívem belőlről csak az én Juliskámnak szívével vídúlhat meg. - Légy, Kincsecském! mindvégig állhatatos, én szavamnak ura leszek. - Köszönt téged ezer csókkal a Te hív Vitézed."

Ezt a levelet azonban a lány apja elrejtette Lilla elől, a frigy megköttetett. 

A kutatások azt bizonyítják, hogy Csokonai és Lilla a házasságkötés után is kapcsolatban maradtak. A költő ezekben az években sorra járta a környék parókiáit, és szívesen időzött az akkor már Dunaalmáson lakó szerelme közelében. 1800-ban nyomtatásban megjelent verseit is elküldte neki, 1802-ben pedig meglátogatta. Nem üres kézzel érkezett: az édesapja által ráhagyott pecsétgyűrűjét ajándékozta oda Lillának.

Lilla szobra Dunamocson. Forrás: Szoborkereső

Lilla nem élt boldog életet, gyermeke nem született, Férje halála után, 64 évesen, Végh Mihály dunamocsi esperes lelkészhez ment férjhez, néhány évig Dunamocson, majd Dunaalmáson élt.

Hetvenkilenc éves korában, halálos ágyán feküdve, az volt az utolsó kívánsága, húzzák az ujjára a Csokonaitól kapott gyűrűt, s Csokonai búcsúlevelével és a tőle kapott verseskötettel temessék el. Így is történt.  A sírjára a Lilla nevet vésték, hogy halálában az ő hitvese legyen. Lilla ötven évvel élte túl a költőt, de végül beteljesedett, amit  Csokonai a Még egyszer Lillához című versében írt: 

"Óh, mely keserves annak élni,
Kinek tovább nincs mit remélni,
     És mégis élni kell!
Él az, de nincsen benne lélek.
Az én tüdőm is, bátor élek,
     Lelketlenűl lehell.

És tán te, szép szememvilága!
Úgy élsz, hogy életed virága
     Virít, míg én halok.
Adná az ég! Azon örűlnék.
Könnyemnek azzal eltörűlnék
     Felét az angyalok.

De tán, Lilim! te is kesergesz?
Rab gerlicém, saskézbe hergesz
     S kéred segédemet?
Hiába már, kincsem, hiába!
Csak a halál jégsátorába
Ölelsz meg engemet."

Lilla sírja Dunaalmáson

2018\01\27 NagyJ Szólj hozzá!

Mostmár nemcsak nyáron érdemes Párkányba látogatni

2018. január 26-án átadták a nagyközönségnek Párkányban a Vadas Thermal Resort új wellnessközpontját. A projekt önerőből valósult meg, 2,2 millió euró összköltséggel. A beruházástól a párkányiak jelentős vendégéjszaka szám bővülést várnak a szezonon kívüli időszakban, noha a közel negyedmilliós vendégéjszakát már most is számos magyarországi fürdőváros megirigyelheti.

20180126_163313.jpg

A wellnessközpont részlete a megnyitón 

Párkányban a 39 fokos termálvíz 130 m mélyről tör fel. Az első fúrások 1973-ban  indultak, az üdülőkomplexum építése 1976-ban kezdődött és 1978-ban már át is adták az első medencéket. A fürdő fokozatosan bővült büfékkel, bungalókkal, 1983-tól szállodával is. Jelenleg a fürdő napi befogadóképessége nyáron 12.500 fő.

Vadas Thermal Resort *** egy igazi családbarát élménykomplexum alig 4 km-re az esztergomi bazilikától, szállással, sport és szabadidős programokkal, igényes gasztronómiai kínálattal, de a legnagyobb vonzerő mégiscsak az élményfürdő.

A Laguna hullámmedence 30 C fokos vízzel 3.800 négyzetméteren várja a fürdőzőket, a Csillag élménymedence pedig.1.350 négyzetméter. A forró vízre vágyóknak a relax medence és a pezsgőmedence kínál teljes ellazulást. A kisgyerekes családok álma a 660 m2-es gyermek élménymedence játékokkal, csúszdával, vízágyúval, árnyékolós gyermekpancsolóval. A naturizmus kedvelőinek elkülönített napozó és egy 200 négyzetméteres medence is a rendelkezésükre áll. S ha ez sem lenne elég, kültéri úszómedence és fedett uszoda is várja a vendégeket. 

A csúszdapark külön belépővel vehető igénybe, de bőven megéri a plusz 3 eurós beugrót, a két 80 méteres csúszda mellett négy kisebb, de nem kevésbé élvezetes pálya kínálkozik.

Ez a komplexum büvült most az új wellnessközponttal.  

20180126_163348.jpg

Élménymedencék

A megnyitón Hogenbuch Endre igazgató elmondta: amikor ő közel másfél évtizede elvállalta a fürdő és a szálloda vezetését, sokan kérdezték tőle, mikor lesz wellness a párkányi strandon. Ő minden esetben mindenkit nyugalomra intett, mivel akkor még mások voltak a prioritások: a külső fürdőmedencéket kellett vonzóvá tenni, illetve élménymedencékkel bővíteni a kínálatot. A beruházások nagy része saját forrásból történt, csak egy-egy kisebb fejlesztéshez vontak be Európai Uniós forrást. Mára a külső medencék megújultak, így a fürdő elindulásának 40. évfordulójára elkészülhetett a szaunatérrel, sókabinnal, élményzuhanyokkal és benti gyerek- és felnőtt élménymedencékkel ellátott wellness részleg. A fejlesztések azonban itt még nem állnak meg, mondta Hogenbuch Endre, hiszen a munkagépek még nem véletlenül nem vonultak le, a májusi 40 éves ünnepélyre újabb beruházással kedveskednek majd a vendégeknek. Erről azonban többet még nem árult el.

Szabó Jenő polgármester a hivatalos megnyitót követően kalauzolta körbe a vendégeket a wellness részlegen. Kiemelte: az épületben a legmodernebb technológiát építették be a vendégek kényelme érdekében. Az épület különlegessége pedig egy szelfipont az emeleti teraszon, ahol csodaszép háttérrel – részben a Dunával és az esztergomi bazilikával, részben pedig a strandfürdővel fotózhatják le magukat a látogatók.  

A wellness részleg a szállóvendégek számára január 26-ától nyitva áll, külső vendégeket pedig február 1-jétől fogad.

20170822_153954.jpg

A párkányi strand nyáron, csodaszép panorámával

2018\01\08 NagyJ Szólj hozzá!

Három királyné, akik életében sorsfordító volt komáromi látogatásuk

Komárom a magyar történelem egyik meghatározója. Kereskedelmi és hajózási központként, borászata, valamint az erődrendszere miatt mindig fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Kevesen tudják azonban, hogy három magyar királyné számára különösen fontossá, életük sorsfordító településévé vált a város. 

Luxemburgi Erzsébet - fia születése és a Szent Korona elrablása

Luxemburgi Erzsébet (1409-1442) Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála lánya volt. A királykisasszonyok boldog gyermekkora helyett azonban dinasztikus érdekek határozták meg az életét: két éves korában már menyasszony, 12 évesen pedig I. Albert felesége lett. A frigy előtt Zsigmond király a feleségét és a lányát is száműzte a neje állítólagos hűtlensége miatt.  Erzsébetnek a házassága sem lett boldogabb: tíz évet kellett várnia, míg először teherbe esett, az első gyermeke lány lett, a következő, a várva várt fiúutód három órát élt összesen. 29 éves, amikor 1438-ban megkoronázták Magyarország királynéjává. A boldogság azonban nem tartott soká, a férjét egy évre rá elveszítette - ekkor már a szíve alatt hordva második fiát. 

1440. február 21-én éjjel Erzsébet, a férje halála után négy hónappal Komáromban hozta világra másodszülött fiát, aki később V. László néven lett magyar király.

V. László szobra Komáromban. Forrás: magyarcimerek.hu

A királyi utód születése mellett azonban ezen az éjszakán egy másik sorsfordító esemény is történt Komáromban. A királyné parancsára Kottanner Jánosné udvarhölgy, több szolga részételével Visegrádon ellopta a Szent Koronát, és egy vánkosba varrva Komáromba vitte.Így s királynénak sikerült megkoronáztatnia a 12 éves csecsemő fiát, V. Lászlót (meghiúsítva I. Ulászló megkoronázását). A koronázás teljesen szabályos volt. Fehérvárott a Szent Koronával történt, a szertartást az esztergomi érsek, Szécsi Dénes bíboros végezte.

Pesky Ede: A magyar Szent Korona elorzása Visegrádról, a Hölgyfutár illusztrációja (1864)

V. László történetét jól ismerjük Erkel Hunyadi László című operájából, illetve Arany János V. László című balladájából. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy Erzsébet a fia születését követően alig két évre Győrben 33 évesen meghalt. 

Aragóniai Beatrix  - az özvegy, aki a királynői cím megszerzéséért küzdött

Mátyás és Beatrix a Ransanus-kódexben

1490. április 6-án Bécsben meghalt Mátyás király, s a történészek azóta is vitatkoznak azon, vajon gyilkosság áldozata lett-e a király. Többen állítják, hogy maga Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix (1457-1508) gyilkoltatta meg - bár Bonfini elbeszélése szerint a Mátyás halálos ágyánál lefolyt érzékeny jelenetek után a királyné földúlt hajzattal, fájdalmában körmeivel összekarcolt arccal, teljesen kimerülve vonult vissza szobáiba.

Az tény, hogy alig pár nappal Mátyás halála után elindult a trónért való harc, amelyben részt vett az özvegy királyné és Corvin János is. Hét nappal a király halála után - amikor a leírások szerint a test már erősen szagosodni kezdett - a holttestet hajón Bécsből Budára szállíttatták. 16-án ért a gyászmenet Komáromba, a királyné pedig másnap innen írta meg a levelét, amelyet több felvidéki magyar város levéltára is megőrzött, s amelyben királyválasztó országgyűlést hívott össze, mint "Isten kegyelméből Magyarország királynéja". 

Tudjuk, a magyar koronát végül sem ő, sem Corvin János nem kaphatta meg, pedig Beatrix még azt is felvállalta, hogy névleg II. Ulászló felesége legyen. A házasságot 1500-ban az elhálás hiánya miatt bontották fel. A királyné élete utolsó éveit Ischia szigetén egy kolostorban töltötte, 50 évesen halt meg. 

Sissi, aki először Komáromban lépett magyar földre

Ferenc József felesége, Erzsébet királyné (1837-1898) életében is meghatározó volt Komárom - 1857-ben ugyanis a komáromi szigeten lépett életében először magyar földre. 

sissy_vasarnsapi_ujsag_1854apri2.jpg

Erzsébet a Vasárnapi Ujság 1854. április 2-i számában

Erzsébet, aki alig 16 éves volt, amikor férjhez ment, már házasságának első évében teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa azonban mindkét gyermeket az anyjuktól távoli lakosztályba helyeztette és a nevelésüket nem engedte át a fiatal édesanyának. Részbeli áttörést jelentett az anyakirálynéval szembeni harcában az 1857-es év, amikor a két gyermeket magyarországi útjukra is magukkal hozták. Sajnos azonban a látogatás tragédiába torkollott:  május 29-én az alig két éves Zsófia Budán tífuszban elhunyt. 

Az első, tragikus látogatás után Erzsébet még számos egyéb alkalommal látogatott el Magyarországra, a tragédia ellenére szerette az országot, sőt, 1868-ban negyedik gyermekét, Mária Valériát Budán szülte meg. 

Az első látogatás emlékére a komáromi szigetet ma Erzsébet-szigetnek hívják, s a királynéról kapta a nevét a két ikervárost összekötő Duna-híd is.

 sissi.jpg

Erzsébet királyné a Vasárnapi Ujság 1867. évi évfolyamában

2017\11\29 NagyJ Szólj hozzá!

Mézeskalács, ahogy régen készítették

Ön is kipróbálhatja a többszáz éves receptet!

Ma Komáromban felállították a város karácsonyfáját, ezzel "hivatalosan" is elkezdődött az ünnepi készülődés. Mi is elkezdtünk hát utánajárni a régi karácsonyi hagyományoknak - s rá is találtunk a komáromi születésű Simai Kristóf piarista szerzetes 220 éves mézeskalács receptjeire. 

Simai Kristóf a 18. század legvégén, 1795-1799. között szakácskönyvet írt  "a házi gazdasszonyoknak, a jó falatoknak szokott szájnak tetszésére". A szakácskönyv hosszú időn keresztül kéziratban volt a piarista rend könyvtárában, míg végül 2011-ben jelent meg nyomtatásbanTöbb mint 600 receptet jegyzett le a szerző, emellett "Elegyes jegyzéket" is készített, amelyben a különféle tanácsait foglalta össze. 

A kötetbe összegyűjtötte a kor mézeskalács receptjeit is, amelyet most az Advent közeledtével szó szerint teszünk közzé a 2011-es kiadás alapján.

mezeskalacs2.jpg

"556. Mézes kalács


Egy kétfülű tálba üss négy egész tojást, és két kalán fejér jóféle borral keverd egy kevessé öszve. Adj hozzá egy font szitált nádmézet, és egy egész óráig verd öszve egy fakalánnal, hogy jól feltajtékozzon. Metélj közibe apróra egy citromhéjat, négy szerecsendiót faragj vagy reszelj meg ’s hints közibe. Végy egy font szép tiszta lisztet, ennek felét tedd a kétfülű tálba, ’s keverd öszve a többivel, felét pedig a nyújtódeszkára, ’s a tálból a tésztát fordítsd reá, ’s gyúrj tészát belőle, mely, ha szépen öszveállott, metéld egy jó hüvelknyi vastagságú és egy ujjnyi hosszaságú, ’s négyszegletű táblácskákra úgy, hogy keskenyebb legyen mintsem hosszabb. Egy vastáblát melegíts meg s kenj meg fejér viaszkkal, melyben terpentin olaj nincs, ’s osztán töröld le a tábláról a viaszkot, ’s rakd reá szép renddel a tésztát, ’s mértékletesen fűtt kemencében vagy tortátasütő serpenyőben süsd gyengére, hogy meg ne keményedjen, mert külömben törik, és reszelni nem lehet.


557. Ugyanaz más módon


Végy egy icce tiszta szín mézet egy sárgaréz serpenyőbe, főzzed ki, a tajtékját szedd le, ha megtisztult, adj hozzá 1 lat tört ’s szitált nádmézet, ’s együtt jól forrald fel. Fűszerszámozd meg törött fahéjjal, szekfűvel, szerecsendióval, apróra vágott citromhéjjal, keverd jól öszve, de előbb levedd a tűzről, azután verj közibe addig szép fejér tiszta lisztet, még jó vastag erős tészta nem válik belőle. Osztán nyújtsd ki sodródeszkán egy késfoknyi vastagságúra. Metéld aminémű formára akarod, nyomkodd formába.

20171129_180315.jpg

A réz- vagy vaslannát hintsd meg liszttel, rakd reá, tedd sütőkemencébe, de forró ne legyen, hanem gyengén piruljon meg. Ha megsült, még meleg, szedd le a tábláról, mert ha meghűl eltördözik, száraz helyen, és ha meglágyul, rakd meleg helyre, hogy porcogós legyen. Némelyek egy kis törött borsot is tesznek belé.


558. Ugyanaz más módon

szegfuszeg_mez.jpgMéz és szegfűszeg. Saját fotó. 


Egy sárgaréz serpenyőben három és fél verdung mézet főzz ki, a tajtékját szedd le, adj hozzá fél font törött nádmézet, hagyd, főjön ez is vele. Azután végy a nyújtódeszkára fél font munt lisztet, három citromhéjat apróra vágva, fél lat tört szekfűvet, ’s mindezeket egyvelítsd öszve, és ha az olvasztott ’s megfőtt méz valamennyire meghűlt, a többi szerekkel készíts belőle tésztát. Osztán tedd kétfülű tálba, hagyd, nyugodjon négy óráig, ha tovább áll, még jobb, azután kend meg a vastáblát viasszal, nyújtsd hegyibe négyszegletre a tésztát két késfoknyi vastagságra, ’s oly szeletkékre metéld, aminéműekre tetszik, ’s a kemencében pirítsd meg."

 

24232233_10155932269753114_8085942256174967024_n.jpg

Komárom karácsonyfája a Klapka-téren. Fotó:  Facebook - Keszegh Béla

 

Szöveg forrása: Simai Kristóf:  Némely étkek készítési módja. Alinea kiadó, 2011. 

2017\11\18 NagyJ

Különleges kirándulások nem csak 50 felettieknek...

... ősszel-télen a Dunamentén

A Dunamentére Magyarországon legtöbben a nyári családi programok helyszíneként gondolnak, a párkányi és pati fürdőre, vagy éppen a Komárom és Párkány közötti kerékpártúrákra. A terület azonban nemcsak a családosok nyári paradicsoma, hiszen számos olyan programot kínál, amit ugyan a mai magyarországi lakosságból igazán elsőre az 50 év felettiek értenek meg, de minden romantikára, különleges programra vágyónak ajánlani tudjuk.  

Jókai nyomában

 Az 50 feletti korosztály még Jókai regényein nőtt fel. Nemcsak a Kőszívű ember fiai maradt örök emlék, a legtöbben Jókai többi regényét is agyonolvasták. 

jokai.jpg

Jókai Mór szobra Komáromban. Saját fotó. 

Jókai Mór 1825-ben a Duna északi partján, Komáromban született, s gyerekkora egy jelentős részét is itt töltötte. Érdemes Komáromot Jókai városaként felkeresni, amelynek első állomásaként a Duna Menti Múzeum Jókai kiállítását javasoljuk. Itt látható többek között az író maga faragta sétapálcája, íróasztala, a Feszty Masa által festett portréja, s az író saját kézírása is. A kiállításon túl azonban több egyéb helyszín is várja Jókai rajongóit Komáromba, amelyekről a múzeumban megfelelő információkat kaphatnak a látogatók. Ilyen például Jókai szülőháza, amelyet Jókay József ügyvéd Kacz Józseftől bérelt, amely a Vármegye utcában volt található.

jokai_eredei_szulohaza.png

Jókai szülőháza a Vasárnapi Újság című lap 1904. május 8-i számában. Forrás: epa.oszk.hu

Jókai születéséről így számolt be édesapja: „1825. esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis feleségem sok betegeskedés után szerencsésen szült egy fiat február 18-án, délután négy órakor, amidőn én bizonyos dolgok végett Bagotán voltam - ezen kisfiúnkat megkereszteltük 20-án Móricznak.” A szülőház eredeti épülete elpusztult, a helyén lévő új ház falán emléktábla jelzi, hol született a híres író. 

Szintén kiemelendő az a családi ház, ahová a Jókay család később költözött. Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb családi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette egymást; szülőim, testvéreim engemet valamennyien és én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott el házunknál.” - emlékezett később vissza a gyerekéveire az író. Az épületről Jókai unokahúga, Váli Mari is írt, aki kiváltképp a vörösmárvány oszlopokat emelte ki: „Ezen folyosó boltíveit hat vörösmárvány oszlop tartotta, melyeknek az volt a nevezetességük, hogy elemi iskolás »kisdiák« korában Móricka úgy szerette leckéjét tanulni, hogy az oszlopok valamelyikét átölelve akörül forgott, most jobbra, majd balra, amíg a »dictumot« el nem tudta magának szóhiba nélkül mondani.”  Az egykori családi ház helyén álló épületen ma emléktábla jelzi, hol élt a kisgyermek Jókai. 

gyerekkorirajz.jpg

Jókai gyerekkori rajzai. Forrás: Az Est Hármaskönyve - A százéves Jókai emléke 1925. 

Érdemes benézni a református templomba is, ha Jókai nyomában járunk Komáromban. Itt az egyik padon az alábbi felirat olvasható: "Jókai család. Itt ült a Jókai család minden vasárnap." Mácza Mihály helytörténész elmesélése szerint Amikor az író édesapja idehozta a fiatal feleségét Komáromba, és elmentek a református templomba, a helyi asszonyok nem engedték beülni a padba, merthogy mindenkinek megvolt a szokott helye, és sírva panaszkodta a férjének, hogy mi történt vele, aki ezután megígérte, hogy lesz a családnak külön padja és így is történt.” 

A református kollégium épületében kezdte Jókai a tanulmányait, ahol két év megszakítás mellett 7 évig tanult. Első irodalmi alkotása is a kollégiumhoz kötődik, tanítójának Székely Sándornak neve napjára írt köszöntő verset 1832. március 16-án: " Éltesd uram Tanítómat, | Tartsd meg az én Rectoromat..." Évtizedekkel később így emlékezik vissza: „Volt az elemi iskolában egy kedves tanítóm, Székely Sándor, aki a lecke után sokszor ott tartott az iskolában, s mesélt nekem régi szép adomákat Mátyás királyról.” A kollégiumban tanított Váli Ferenc, Jókai későbbi sógora is.  

komaromhangulat.jpg

Komárom ősszel. Fotó: Dunamente TDM

Ami azonban talán a legvonzóbb Komáromban, az a hangulat, amit a Jókai regényekből olyan jól ismerünk, s amely télen is olyan vonzó a város utcáin járva. Az óvárosban egyre-másra várjuk, hogy felbukkanjon a következő utca sarkán egy-egy rác kereskedő, vagy éppen valamelyik egykori kereskedőház vagy palota kapuján kilibbenjen egy elegáns, reformkori divat szerint öltözött kisasszony. Merthogy Komárom Magyarország egyik legvirágzóbb kézműves- és kereskedővárosa volt Jókai gyerekkorában, az ország fa- és gabonakereskedelmének központja. Négyszáznál is több gabonakereskedő búzával megrakott hajói jártak az osztrák tartományok és az Al-Duna között. Jókai gyerekkorában kezdődött el a Monarchia legnagyobb erődrendszerének a fejlesztése is. A kézműveseket mind-mind  meg lehetett különböztetni jellegzetes viseletükről -  a szekeres gazdák pl. ezüstgombos mentét viseltek, de öltözékük alapján azonnal rá lehetett ismerni a takácsokra, a molnárokra, a szabókra vagy éppen a csizmadiákra is - akik mind ott vannak Jókai regényeiben és elbeszéléseiben. A legsikeresebb rác gabonakereskedő, Domonkos János az arany emberként ismert Tímár Mihály alakjában kel életre Jókai regényében, de szinte nincs olyan írása, amelyben ne lenne ott a városból valaki vagy valami: egy-egy rendkívüli esemény, egy figura, egy szín, egy hangulat. (Domonkos János sírja a görög templom mellett található). 

Domonkos János sírja. Forrás: mapio.net

Görögolvasó, angyalbakancs és borkóstoló a Dunamentén

"Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy „de már ebből eszünk!" - írta Jókai A barátfalvi lévita című művében. A Dunamente éttermei, csárdái pedig máig tisztában vannak ezzel a nyílt titokkal.  

A térség talán leghíresebb étele szintén Jókai nevéhez köthető, amelyről Draveczky Balázs gasztrotörténész így írt„Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Egyszerű, sűrű bablevesként került Jókaiék asztalára. Nem volt benne sem zöldség, sem kolbászkarikák, még csülökdarabkák és csipedett sem. Azok mind-mind a későbbi – az ízesítés, a javítgatás, a szakácsi fortélyok és gazdagítás leleményezte – főzésekkel kerültek bele. Ízesítik, díszítik tejföllel, paprikás zsírcseppekkel. Ma már ahány receptkönyv és vendéglátóhely, annyi variációja van. A nagy mesemondó rá sem ismerne arra, amit ő írásaiban hol görögolvasó, arany vagy angyalbakancs, meseszép költői névvel emleget. Mert mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzérje, és az omlós füstölt malacköröm színe arany, formára meg mint az angyalok lábbelije…”  

Jókai bableves - ahogy ma készítik. Forrás: teletalmagazin.hu

A történészek azt is hozzáteszik, hogy Jókai az étkezésekhez mindig ivott egy pohár ásványvízzel kevert vörösbort is - merthogy a szőlő és a bor gyerekkorától kezdve hozzátartozott az életéhez. 

Aki nyáron ellátogatott már a párkányi Vadas fürdőbe, tudja, hogy a fürdő területén megszálló vendégek számára időről időre bortúrákat hirdetnek a környező településekre -  a terület borkínálata mégis hosszú ideig szinte ismeretlen volt a magyarországi lakosság nagy része számára, s csak az utóbbi néhány évben olvashatunk többet újból a Garam és a Duna közti "varázsháromszögről" - például ITT, vagy ITT. Pedig Muzsla és környéke régi egyházi birtok volt, egykor az esztergomi prímás tulajdonát képezte.

szokoterulet.jpg

Borvidéki hangulat. Forrás: Dunamente TDM

 A régió borkultúrája több száz éves múltra tekint vissza, a területen vörös- és fehér borok is készülnek. Sok családban apáról fiúra szállt a borkészítés hagyománya, a bor iránt érzett szerelem. 

A Garammenti-hátság optimális adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez, klímája szubmediterrán, alapkőzete többnyire vulkanikus, rajta mész és zöld agyag található. A térség éghajlata száraz, meleg és napos, a napsütéses órák száma az egész Felvidéken a legmagasabb, de 2146-os sokéves átlagértéke meghaladja a legtöbb észak-magyarországi borvidékét is. Mindez egyedülálló feltételeket biztosít a kiváló minőségű, magas cukortartalmú szőlő termesztéséhez. 

Szüret a Dunamnetén. Forrás: visitdanube.eu

A Dunamente nyugati oldalán Komárom környéke is híres bortermő vidék volt.  A komáromi születésű Szinnyei József irodalomtörténész így írt a szüretekről: "Megérkezett a szüret ideje október első napjaiban. Komáromban akkor mindenki lázban ég. Keresi a vendégeket, kit hívjon meg, mert sok szőllő, kevés a vendég, a mennyiben több helyre kell a meghívásnak eleget tenni. A komáromi virtus nem is marad el, mert ilyenkor a vendég megfelel rendesen mindannyi meghívásnak; [...] volt itt is zene, rakéta, tüzes béke, a taraczkot Beöthy Károly sütögette. " (Szinnyei József: Tímár-ház. Naplójegyzetek 1835-1848. Klny. A Komáromi Lapokból. Komárom, 1889-1897. 285. p.). Komárom leghíresebb híres szőlőterületei nagyrészt a Duna déli oldalán voltak találhatóak, a szüreti, illetve egyéb boros hagyományok azonban ma is tovább élnek nemcsak a boros rendezvényekben, hanem számos komáromi étterem borkínálatában is.  

Aki ma a Dunamentén borozni szeretne a téli időszakban, érdemes előzetesen felkeresnie a komáromi vagy párkányi turisztikai információs irodát, vagy a info@podunajsko.com e-mail címen tanácsot kérni, hogy mely borászatok fogadnak éppen vendégeket az adott időszakban.

"Levezetésként" wellness

Ugyan a párkányi Vadas fürdő wellness részlege még nem nyitott meg, wellness szolgáltatások már most is várják a területre érkezőket. Ezek közül is kiemelkedő a Paton található fürdőkomplexum, ahol Szlovákia legnagyobb fedett élményfürdője várja a kikapcsolódni vágyókat. 

Az élményfürdő. Forrás: travelguide.sk

A pati vizet már a rómaiak is használták gyógyulásra, de a középkorból is van feljegyzés róla. A 18. században Bél Mátyás a nagyszabású földrajzi munkájában, a Notitia Hungariae...-ben szintén ír a pati fürdő gyógyító erejéről, s a későbbiekben is folyamatosan használták, elsősorban végtagfájdalmak kezelésére. A II. világháborút követően 1953-ban történt az első fúrás, amelynek következtében jött létre a wellness hotel és élményfürdő melletti bámulatosan szép forrástó. Ugyanebben az évben a pati termálforrást és közvetlen környezetét természetvédelmi területté nyilvánították. 

A wellness hotel terasza a tó fantasztikus látványával. Forrás: travelguide.sk

Ma a pati élményfürdőben a téli időszakban is melegvizes medencék várják a pihenni és gyógyulni vágyókat, amelyek utánpótlásáról saját forrásból gondoskodnak. A legnagyobb a 31 fokos relax medence, amely számos attrakcióval várja a látogatókat, pl. hidromasszázs fúvókákkal, vízi masszázságyakkal, vízágyúkkal és sodrófolyosóval. Közvetlenül mellette épült a beltéri gyermekmedence, kis csúszdával, szintén termálvízzel. A melegebb vizet kedvelők számára a 36 fokos lazító medencét és a 35 fokos jakuzzit ajánljuk,de a termálvíz jótékony hatását a közvetlenül a medencék mellett lévő Római iszapfürdőben is megtapasztalhatjuk. Mindemellett szunavilággal, masszázs és beauty szolgáltatásokkal és különböző wellness célokat szolgáló kádfürdőkkel várják a pihenni vágyókat. A kínálatból a mi kedvencünk a csokoládéfürdő és a sörfürdő. 

A pati élményfürdő forrása. Kép: travelguide.sk

2017\10\23 NagyJ Szólj hozzá!

"Celemantia" - ...egy régvolt római tábor nyomában

...avagy miért érdemes ma Izsára látogatni

Izsa. Egy közel 2000 fős létszámú magyar település a Duna északi partján, nem messze Komáromtól. Egy hely, amely másfélezer éve a Római Birodalom egyik végbástyája volt, az egykori tábor ma a Dunamente egyik ékköve, akár önálló kirándulások célpontja. A Celemantia római katonai tábor történetének nyomába eredtünk.

 Római légió katonái. Forrás: mult-kor.hu

A Római Birodalom a Krisztus utáni 1. század folyamán a határain védvonalat alakított ki, mintegy 6.000 km hosszan, amely az egykori Pannónia területét is védte.  A szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményeknek a jelenleg Magyarországhoz tartozó szakasza a Duna mentén húzódott. A védvonalon végig sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal volt, előtte vagy mindkét oldalán árokkal, melyhez néha cölöpkerítés járt, szakaszonként pedig őrtornyok. A védvonalat a limes mellett táborokban / erődökben elszállásolt légiósok védték.

Pannónia térképe. Forrás: www.latvany-terkep.hu

Krisztus után a második században járunk, Marcus Aurelius (168-180) uralkodásának idején. A Dunától északra lévő területen már germán törzsek - kvádok és markomannok - éltek, éppen ezért Pannónia kulcsszerepet játszott a Birodalom területeinek védelmében a barbár törzsek rohamaival szemben. Ennek volt köszönhető, hogy a Duna védvonalát katonai táborokban elszállásolt katonák védték. Valószínűleg ez volt az az időszak, amikor a mai Izsa melletti területen, alig pár kilométerre az egykori Brigetio katonai tábortól és polgárvárostól (mai Komárom területén) létrehoztak egy új katonai tábort a markomannoktól való védelem növelése érdekében. 

A tábor romjai ma is látogathatóak Izsán. Forrás: Wikipedia

A tábor 3 hektárnál is nagyobb területet foglalt el, amelyet kettős árok, földsáncok és fából készült védőfal vett körül. A tábor belső elrendezéséből feltárták a 11 kaszárnyaépület maradványait, amelyek falai szárított téglából és vályogból épültek. A 44–48 m hosszú, 11–12 m széles épületek vastag válaszfallal voltak két részre osztva, mindkét részben 3–3 helyiség volt, melyeket vékony fal választott el egymástól. Berendezése szerény és egyszerű volt. Az egyes helyiségek összekötését a falban talált nyílások jelzik (90–100 cm szélesek). A külső falak mentén mélyített vízelvezető árkok voltak, amelyek aztán nagyobb gyűjtő árkokba torkolltak.

A tábor a feltárások alapján 179-ben tűzvész áldozata lett, valószínűleg a germán csapatok égethették fel. Később azonban újra felépítették, megerősítették, így az erődítmény egészen a 4. századig a Római Birodalom védelmét szolgálhatta.

A tábor romjai ma. Forrás: http://www.ais-sanmarino.org/mapoj/komar/kelemantia/index.html

A több mint három hektáros négyzet alaprajzú tábornak 3-5 méteres kőfalai voltak, amelyen minden irányban egy-egy kapu volt található. Az erőd felépítése nagy kihívás volt, mivel az építkezéshez szükséges anyagot, követ, meszet, építkezési faanyagot, téglát hajókkal kellett a római katonáknak átszállítani. A tábor felépítését az I. segédlégió (adiutrix) biztosította, amelynek alakulatai Brigetióban szálltak meg. 

Celemantia. Forrás: http://www.archeol.sav.sk/kelemantia/

A feltárások során előkerült tárgyak elsősorban a katonaság mindennapjainak eszközei voltak. Előkerült pl. számos, az étkezések során használt eszköz - kancsók, fazekak, poharak, edények. Ezek egy része a brigetio-i fazekasműhelyekben készültek, de előkerült jópár ún. terra sigillata edény is, amelyet Galliából, Germániából és Raetiából hoztak a katonáknak. Érdekesség, hogy a kaszárnyákban önálló kis kemencék voltak, ahol a katonák maguknak készítették az ételeiket, ezalól csak a kenyérsütés volt kivétel, amit külön nagy kemencében sütöttek.

A tábor Kr. u. 400-ig többször átépítésre került. Amikor 375-ben I. Valentinianus császár sikeres hadjáratot vezetett a kvádok ellen, ebben az itt állomásozó katonáknak még szerepe lehetett. A császár halála után azonban, ill.  378-ban a Hadrianopolis-i katonai vereséget követően a Duna mentén jelentős politikai és gazdasági változások történtek, a Birodalom területére több hullámban nyomultak be a barbár népek, ennek vált áldozatául Celemantia is.  Területét egy ideig kvádok, gótok és alánok lakták, elvonulásuk után pedig, az 5. sz. elején a hely elnéptelenedett. A 18. századig a tábor romjai azonban megmaradtak, ekkor elsősorban a komáromi építkezésekhez hordták szét a tábor köveit.

TIPP: A tábor megközelítéséről IDE KATTINTVA minden információ elérhető. A régészeti feltárások során előkerült leletanyagból az Izsa településen található Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban, valamint a komáromi Duna Menti Múzeumban látványos kiállítások tekinthetőek meg.

Ilyen egy 471 éves vásár

Ne maradjon le róla: Párkányban 2017. október 12 - 15. között rendezik meg a híres 471. Simon-Júda napi vásárt

Öreg vásár nem, vén vásár -  jutott az eszünkbe legelébb a híres párkányi vásárról. És bizony kevés izgalmasabb és fiatalosabb vásárt ismerünk szerte a Kárpát-medencében, mint a párkányit, amely az idén a 471. születésnapját ünnepli. A hagyomány persze kötelez, a szervezők gondosan ügyelnek, hogy színvonalas portéka kerüljön a standokra, nívós gasztronómiai kínálat és színes, igényes programok tegyék feledhetetlenné a vásározást.

Forrás: sturovo.sk

„Megérkezett Simon-Júdás, jaj, már neked pőregatyás” tartja a mondás arra utalva, hogy innentől már hidegebbre fordul az idő, s ha hidegebbre fordul, be kell szerezni a megfelelő lábbelit, bundát, sapkát, hogy ne pőregatyában érjen a tél. Az őszi munkálatok a végéhez közelednek, a termés betakarítva, indulhat a vásározás.

Nincs új a nap alatt, ahogy a plázák, nagy bevásárlóközpontok a kínálat lenyűgöző kavalkádjával, fényekkel, színekkel, illatokkal, zenével hívnak szórakozva vásárolni vagy vásárolva szórakozni a régi népi vásárok sem csupán szükséges dolgok beszerzéséről szóltak, a vásátozás egész napos szórakozás volt a család aprajának nagyjának, mutatványosok, zenészek, körhintások szórakoztatták a vásárosokat.

fortepan_3381_korhinta.jpg

 Forrás: Fortepan

Az első vásár időpontját a helyi hagyomány 1546-ra, a török hódoltság kezdetére teszi, az első írásos dokumentum azonban ennél csak negyven évvel később 1589-ben kelt, ezt III. Károly király 1724-ben megerősítette.

Hogy a XVI. vagy éppen a XVIII. században milyen volt a vásár hangulata nem tudjuk, A XIX. századi helyi sajtótudósításokból azonban képet kaphatunk a színes forgatagról. Tátyi Tibor, párkányi történész kiváló tanulmányban elemezte esztergomi sajtó 1879 – 1889-es tudósításait. A néhol vitriolos hangú tudósítások, nyilván esztergomi szemmel tekintenek a szomszéd település vásárára, de az írások karikaturisztikus jellege élénken elénk varázsolja a letűnt korok hangulatát.

fortepan_9542_vasari_latvanyossagok.jpg

Forrás: Fotrepan

„Azelőtt az ország leghiresebb őszi vásárai közé tartozott. Most már csak olyan reminiscentia – féle a multból. Az eladók elhozzák a holmijukat, mert már emberöltők óta ugy szokás. A régi becsületes czikkeket azonban nagyrészt svihák utszéli firmák szorították ki, a kik azután olyan rettentő lármát tudnak csapni, hogy hetekre elrekednek s napokra megsiketülnek. A lángon sült tüzes gesztenye a vén asszonyok ránczos kezéből nemigen izlik, pedig a szemlélődő esztergomi embernek első stácziója szokott lenni a gesztenyések sora. Annál népesebbek azonban a zsivajos Laczi konyhák, ahol vidáman lobog a tűz, s körülötte téglákban elhelyezett serpenyőkben és tepsikben hangosan süstörögve csitteg-csattog a czigánypecsenye meg az elmaradhatatlan kolbász. Az összetákolt sátorban gyorsan hevenyészett asztalok körül a vásári nép helyezkedik el s az olcsó konyha speczialitásait rendelgeti. A tulipántos tányér mellé odaállitanak egy öblös száju üveget sajátszerű itallal, mely élénken emlékeztet a kisduna vizére, vagy a kapuczinerre, de ivás közben mégis neveletlen –bor számba megyen.”

 parkany_simon-juda_napi_vasar.jpg

 Fotó: Kádek Péter, forrás: sziakomaron.sk

 „A vásár speczialitásait képezik még az örülten ordítozó panorámások. Pokoli zsivajban csapnak szédítő reklamot oroszlánnak, óriás kigyónak, czirkusznak, szellemidéző szinháznak, világhirű látványosságoknak: dobbal, sippal, trombitával, csöngetyűvel, lánczzörgéssel, kétségbeesett kiabálással s a vásári zsivaj minden szerszámával csalogatják be és csalják meg a népet.”

 „Csodálatos módon elszaporodtak a vásári troubadourok, a kik orfeumba való nyegleségeket árultak magyar szóval. A léha Giegerli-nótát például egész a rekedtségig énekelte egy kétségbeesett ujpesti familia s kinálta egész a frivolitásig. A bicskára karikázók, a fehér egerek és melancholikus kanárik által huzogatott jóslatok, az amerikai fotografusok, a nem természetes halálban kimult, gebehussal tartott u.n. vadállatok, a hat mázsás csodaasszony, az ördögmalom, az erőmérők s egyéb szabadalmazott zsebmetszők széltében hosszában lopták a napot s a vásári közönséget." 

Az ilyesfajta viselkedés napjainkra  - reméljük - eltűnt, "szabadalmazott zsebmetszők" helyett most az ősi receptúrák szerint készült házi sajtokkal, nagymamák fiókjaiból előkerült leírások alapján készülő lekvárokkal őrizzük a hagyományt.

simon-juda_vasar_parkany.jpg

Fotó: Kádek Péter, forrás: sziakomaron.sk

A vásár igazi fesztiválhangulatban telik csütörtöktől szombatig nívós koncertek, előadások várják a közönséget. A helyi hagyományos képműves termékek soha nem látott bősége a népi iparművészet termékeitől a legkiválóbb házi sajtokig, mézekig, lekvárokig mind-mind megtalálható. Lesz persze ringispil móka és kacagás, a borkedvelőknek külön borutca, ahol megkóstolhatják az idei még nem teljesen kiforrott otellóból készült újbort, a murcit, amit errefelé burcsáknak neveznek, szóval, ami itt nem kapható, az nem is létezik.

Vásárfia nélkül egészen biztosan nem távozik senki, de ez az esemény több mint egy vásár, ez egy olyan hangulat, amelyet csak itt lehet megélni, átélve a 471 éves hagyomány teljes misztikumát.

 

 

Invitáció helyett ezért egy mókás vevőcsalogató mondókával kívánunk jó vásározást:

 

Asszonyok,
Asszonyok!
Gatyamadzag,
Pöndölmadzag!
Vékony madzag,
Vastag madzag,
Széles madzag,
Keskeny madzag;
Fehér madzag,
Sárga madzag!
Nem dicsérem:
Jól megmérem,
Tessék, kérem!