"Celemantia" - ...egy régvolt római tábor nyomában
...avagy miért érdemes ma Izsára látogatni

Izsa. Egy közel 2000 fős létszámú magyar település a Duna északi partján, nem messze Komáromtól. Egy hely, amely másfélezer éve a Római Birodalom egyik végbástyája volt, az egykori tábor ma a Dunamente egyik ékköve, akár önálló kirándulások célpontja. A Celemantia római katonai tábor történetének nyomába eredtünk.

 Római légió katonái. Forrás: mult-kor.hu

A Római Birodalom a Krisztus utáni 1. század folyamán a határain védvonalat alakított ki, mintegy 6.000 km hosszan, amely az egykori Pannónia területét is védte.  A szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményeknek a jelenleg Magyarországhoz tartozó szakasza a Duna mentén húzódott. A védvonalon végig sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal volt, előtte vagy mindkét oldalán árokkal, melyhez néha cölöpkerítés járt, szakaszonként pedig őrtornyok. A védvonalat a limes mellett táborokban / erődökben elszállásolt légiósok védték.

Pannónia térképe. Forrás: www.latvany-terkep.hu

Krisztus után a második században járunk, Marcus Aurelius (168-180) uralkodásának idején. A Dunától északra lévő területen már germán törzsek - kvádok és markomannok - éltek, éppen ezért Pannónia kulcsszerepet játszott a Birodalom területeinek védelmében a barbár törzsek rohamaival szemben. Ennek volt köszönhető, hogy a Duna védvonalát katonai táborokban elszállásolt katonák védték. Valószínűleg ez volt az az időszak, amikor a mai Izsa melletti területen, alig pár kilométerre az egykori Brigetio katonai tábortól és polgárvárostól (mai Komárom területén) létrehoztak egy új katonai tábort a markomannoktól való védelem növelése érdekében. 

A tábor romjai ma is látogathatóak Izsán. Forrás: Wikipedia

A tábor 3 hektárnál is nagyobb területet foglalt el, amelyet kettős árok, földsáncok és fából készült védőfal vett körül. A tábor belső elrendezéséből feltárták a 11 kaszárnyaépület maradványait, amelyek falai szárított téglából és vályogból épültek. A 44–48 m hosszú, 11–12 m széles épületek vastag válaszfallal voltak két részre osztva, mindkét részben 3–3 helyiség volt, melyeket vékony fal választott el egymástól. Berendezése szerény és egyszerű volt. Az egyes helyiségek összekötését a falban talált nyílások jelzik (90–100 cm szélesek). A külső falak mentén mélyített vízelvezető árkok voltak, amelyek aztán nagyobb gyűjtő árkokba torkolltak.

A tábor a feltárások alapján 179-ben tűzvész áldozata lett, valószínűleg a germán csapatok égethették fel. Később azonban újra felépítették, megerősítették, így az erődítmény egészen a 4. századig a Római Birodalom védelmét szolgálhatta.

A tábor romjai ma. Forrás: http://www.ais-sanmarino.org/mapoj/komar/kelemantia/index.html

A több mint három hektáros négyzet alaprajzú tábornak 3-5 méteres kőfalai voltak, amelyen minden irányban egy-egy kapu volt található. Az erőd felépítése nagy kihívás volt, mivel az építkezéshez szükséges anyagot, követ, meszet, építkezési faanyagot, téglát hajókkal kellett a római katonáknak átszállítani. A tábor felépítését az I. segédlégió (adiutrix) biztosította, amelynek alakulatai Brigetióban szálltak meg. 

Celemantia. Forrás: http://www.archeol.sav.sk/kelemantia/

A feltárások során előkerült tárgyak elsősorban a katonaság mindennapjainak eszközei voltak. Előkerült pl. számos, az étkezések során használt eszköz - kancsók, fazekak, poharak, edények. Ezek egy része a brigetio-i fazekasműhelyekben készültek, de előkerült jópár ún. terra sigillata edény is, amelyet Galliából, Germániából és Raetiából hoztak a katonáknak. Érdekesség, hogy a kaszárnyákban önálló kis kemencék voltak, ahol a katonák maguknak készítették az ételeiket, ezalól csak a kenyérsütés volt kivétel, amit külön nagy kemencében sütöttek.

A tábor Kr. u. 400-ig többször átépítésre került. Amikor 375-ben I. Valentinianus császár sikeres hadjáratot vezetett a kvádok ellen, ebben az itt állomásozó katonáknak még szerepe lehetett. A császár halála után azonban, ill.  378-ban a Hadrianopolis-i katonai vereséget követően a Duna mentén jelentős politikai és gazdasági változások történtek, a Birodalom területére több hullámban nyomultak be a barbár népek, ennek vált áldozatául Celemantia is.  Területét egy ideig kvádok, gótok és alánok lakták, elvonulásuk után pedig, az 5. sz. elején a hely elnéptelenedett. A 18. századig a tábor romjai azonban megmaradtak, ekkor elsősorban a komáromi építkezésekhez hordták szét a tábor köveit.

TIPP: A tábor megközelítéséről IDE KATTINTVA minden információ elérhető. A régészeti feltárások során előkerült leletanyagból az Izsa településen található Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban, valamint a komáromi Duna Menti Múzeumban látványos kiállítások tekinthetőek meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://dunamente.blog.hu/api/trackback/id/tr1113049952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Impresszum

Az oldal a Dunamente - Podunajsko turisztikai szervezet blogoldala. 

Tudjon meg többet a Komárom - Párkány közötti fantaszkikus élményeket nyújtó területről a www.visitdanube.eu oldalon!

Kövessen a Facebookon is!

Címkék

árvíz (2) Az arany ember (1) Beatrix királyné (1) bor (2) Burcsákfesztivál (1) Celemantia (1) Csokonai (2) Csokonai Vitéz Mihály (2) Déryné (1) Déryné Széppataki Róza (1) diplomácia (1) Domonkos János (1) Duna (19) Dunamente (16) Dunamocs (4) Dunapart (14) élményfürdő (2) érdekességek (20) erőd (6) Erzsébet-sziget (2) Erzsébet királyné (1) Észak-Komárom (21) Esztergom (1) Európa Udvar (1) Fábián Julianna (1) Fesztivál (1) földrengés (2) fürdő (1) gasztronómia (2) Görgey Artúr (1) Halászlé (1) hírességek (8) híres emberek (10) Hunyadi Mátyás (1) irodalom (2) Izsa (2) jeges árvíz (1) Jókai (4) Jókai Mór (3) Karva (3) katasztrófa (1) Kelemantia (1) Kézműves termékek (2) kirándulás (9) kirándulások (1) Klapka (2) Klapka-tér (1) Klapka György (2) költészet (1) Komárom (21) látnivalók (12) Lilla (2) Luxemburgi Erzsébet (2) magyar-szlovák kapcsolatok (3) Mária Valéria (1) Mária Valéria híd (1) masszázs (1) Mátyás király (1) múzeum (8) Muzsla (3) nyaralás (4) Párkány (6) Pat (2) program (11) regény (1) Révkomárom (13) római kor (1) római tábor (1) romantika (1) Simai (1) Simai Kristóf (1) Simon-Júda napi vásár (1) Sissy császárné (3) strandolás (1) Sturovo (2) sturovo (1) sütemény (1) szerelem (1) színház (1) szobor (3) temetés (1) termálvíz (1) történelem (23) V. László (2) vadas thermal resport (1) Vajda Julianna (2) városnéző séta (1) wellness (3) Zichy-palota (3) Zichy János (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása