Fotó: dunamente.blog.hu
Az 1881-es esztendő első napjaiban az egész országot megborzongatta egy komáromi temetés, amelyről sorra számoltak be a hazai és bécsi újságok is.
A Politikai Újdonságok című lap 1881. január 5-én például így írt az esetről:
"Nagy zajt ütött K omáromban az a hír, hogy egy embert elevenen temettek el, s épen akkor ébredt föl, mikor a földet ráhúzták. E hírre a vén asszonyok és kíváncsiak sokasága lepte el a ...
A Dunamentén szinte minden kő mesél, néha romantikus, néha véres, néha kalandos, néha tragikus, de mindig nagyon szerethető történeteket. Mai posztunkban a Klapka-szobor történetét mutatjuk be, amelyet 1896. november 15-én avatták fel a Komárom főterén. Akkor még senki nem sejtette, mi vár Róna József szobrászművész több mint 2 méteres alkotására a későbbiekben...
Klapka György szobra Komáromban (Saját fotó)
A ...
129 évvel ezelőtt a mai napon jelent meg a V asárnapi Újságnak az a lapszáma, amely hosszas cikkben mutatta be az Aranykert fővárosát, a Duna északi partján lévő Rév-Komáromot.
"Ki is ne ismerné Csallóköz régi hagyományos Aranykert nevét!? – mellyet a rege és történet egyiránt sajátságos visszaemlékezéseivel kisér. Mint hazánk s a Duna legnagyobb szigete, valóban már mintegy magában elzárt külön világot és kertet képez. Népe nemzetünk ...
1763. június 28-án Magyarország legnagyobb erejű földrengése pusztította el a történelmi Rév-Komáromot. A katasztrófának 63 halálos áldozata és több mint száz sérültje volt. A rengés akkora erejű volt, hogy a rengéseket még Belgrádban (375 km), Drezdában (490 km) és Lipcsében (580 km) is érezték. A pusztító földlökések romhalmazzá változtatták Komáromot. Korabeli beszámolók alapján idézzük most fel az eseményeket.
Forrás: MTI
2020. június 5-én r eggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyílnak a magyar-szlovák határátkelők - jelentette be az egyik ilyen ponton, a Győrhöz közeli Vámosszabadin tartott péntek reggeli sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Igor Matovic szlovák kormányfő.
Mindez azért lehetséges, mert mind Szlovákia, mind Magyarország határozott és felelősségteljes intézkedéseket hozott, jó ütemben, megfelelő ...
580 évvel ezelőtt, 1440. február 21-22-én sorsfordító történelmi események helyszínévé vált Komárom: regényes körülmények között megérkezett a Szent Korona a városba és megszületett az egyetlen magyar földön született Habsburg-házi király, V. László.
V. László szülei: Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet. Forrás: wikipédia
V. László édesanyja, Luxemburgi Erzsébet (1409-1442) Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála lánya volt, aki 12 ...
70 millió karakternyi szöveg - ennyit írt le Jókai Mór. A történetei a mai fiatalabb generációknak talán ma már kevésbé tűnnek élvezetesnek, de sok generáció könnyezte meg Baradlay Jenő sorsát, vagy éppen Timea történetét.
A komáromi Tiszti Pavilon Jókai gyerekkorában épült
[Jókai] Pályája engem visszavezet szülővárosába, a gazdag és egyszerű, a komoly és vidám dunamelléki városba, Komá romba . Élvezet a girbe-gurba, hepe-hupás ...
Lilla - Vajda Julianna mellszobra Dunamocson. Saját fotó
Csokonai Vitéz Mihály 1797. április 26-án találkozott először Vajda Juliannával a komáromi református kollégium előtt. A lány éppen Csokonai versét szavalta. A költő azonnal beleszeretett, azonban Vajda Julianna szívét nem dobogtatta meg az akkor 21 éves fiatalember, mindaddig, míg rá nem jött, a Lilla-versek hozzá íródnak. Néhány hónap boldog udvarlás következhetett a Csokonai életében - ...
1850 februárjában járunk, Komáromban. Alig néhány hónap telt el Klapka fegyverletétele után. A város lakói éppcsak most kezdték feldolgozni a történteket.
Komárom városa a 19. század 2. felében. Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XV. kötet. Magyarország V. – Felső-Magyarország I. Felső-Magyarország nyugati fele Pozsony megyétől a Garam-melléki bányavidékig (Budapest, 1899)
A fegyverletétel után a városlakókra év végén ...
Komárom történelme során számos viszontagságot megélt. A 18. században földrengések és tűzvészek pusztították, olyannyira, hogy II. József át akarta az egész várost költöztetni a Duna déli oldalára, a mai magyarországi Komárom, a 19. század végéig Új-Szőny helyére, amelyet 1896. július 1-jén egyesítettek Komárommal. Mégis, a 19. század elején az erőd megerősítésével az akkori magyar föld legerősebb katonai bázisává nőtte ki magát a település, ...
