Komárom a magyar történelem egyik meghatározója. Kereskedelmi és hajózási központként, borászata, valamint az erődrendszere miatt mindig fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Kevesen tudják azonban, hogy három magyar királyné számára különösen fontossá, életük sorsfordító településévé vált a város.
Luxemburgi Erzsébet - fia születése és a Szent Korona elrablása
Luxemburgi Erzsébet (1409-1442) Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála lánya volt. A királykisasszonyok boldog gyermekkora helyett azonban dinasztikus érdekek határozták meg az életét: két éves korában már menyasszony, 12 évesen pedig I. Albert felesége lett. A frigy előtt Zsigmond király a feleségét és a lányát is száműzte a neje állítólagos hűtlensége miatt. Erzsébetnek a házassága sem lett boldogabb: tíz évet kellett várnia, míg először teherbe esett, az első gyermeke lány lett, a következő, a várva várt fiúutód három órát élt összesen. 29 éves, amikor 1438-ban megkoronázták Magyarország királynéjává. A boldogság azonban nem tartott soká, a férjét egy évre rá elveszítette - ekkor már a szíve alatt hordva második fiát.
1440. február 21-én éjjel Erzsébet, a férje halála után négy hónappal Komáromban hozta világra másodszülött fiát, aki később V. László néven lett magyar király.
V. László szobra Komáromban. Forrás: magyarcimerek.hu
A királyi utód születése mellett azonban ezen az éjszakán egy másik sorsfordító esemény is történt Komáromban. A királyné parancsára Kottanner Jánosné udvarhölgy, több szolga részételével Visegrádon ellopta a Szent Koronát, és egy vánkosba varrva Komáromba vitte.Így s királynénak sikerült megkoronáztatnia a 12 éves csecsemő fiát, V. Lászlót (meghiúsítva I. Ulászló megkoronázását). A koronázás teljesen szabályos volt. Fehérvárott a Szent Koronával történt, a szertartást az esztergomi érsek, Szécsi Dénes bíboros végezte.
Pesky Ede: A magyar Szent Korona elorzása Visegrádról, a Hölgyfutár illusztrációja (1864)
V. László történetét jól ismerjük Erkel Hunyadi László című operájából, illetve Arany János V. László című balladájából. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy Erzsébet a fia születését követően alig két évre Győrben 33 évesen meghalt.
Aragóniai Beatrix - az özvegy, aki a királynői cím megszerzéséért küzdött
Mátyás és Beatrix a Ransanus-kódexben
1490. április 6-án Bécsben meghalt Mátyás király, s a történészek azóta is vitatkoznak azon, vajon gyilkosság áldozata lett-e a király. Többen állítják, hogy maga Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix (1457-1508) gyilkoltatta meg - bár Bonfini elbeszélése szerint a Mátyás halálos ágyánál lefolyt érzékeny jelenetek után a királyné földúlt hajzattal, fájdalmában körmeivel összekarcolt arccal, teljesen kimerülve vonult vissza szobáiba.
Az tény, hogy alig pár nappal Mátyás halála után elindult a trónért való harc, amelyben részt vett az özvegy királyné és Corvin János is. Hét nappal a király halála után - amikor a leírások szerint a test már erősen szagosodni kezdett - a holttestet hajón Bécsből Budára szállíttatták. 16-án ért a gyászmenet Komáromba, a királyné pedig másnap innen írta meg a levelét, amelyet több felvidéki magyar város levéltára is megőrzött, s amelyben királyválasztó országgyűlést hívott össze, mint "Isten kegyelméből Magyarország királynéja".
Tudjuk, a magyar koronát végül sem ő, sem Corvin János nem kaphatta meg, pedig Beatrix még azt is felvállalta, hogy névleg II. Ulászló felesége legyen. A házasságot 1500-ban az elhálás hiánya miatt bontották fel. A királyné élete utolsó éveit Ischia szigetén egy kolostorban töltötte, 50 évesen halt meg.
Sissi, aki először Komáromban lépett magyar földre
Ferenc József felesége, Erzsébet királyné (1837-1898) életében is meghatározó volt Komárom - 1857-ben ugyanis a komáromi szigeten lépett életében először magyar földre.
Erzsébet a Vasárnapi Ujság 1854. április 2-i számában
Erzsébet, aki alig 16 éves volt, amikor férjhez ment, már házasságának első évében teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa azonban mindkét gyermeket az anyjuktól távoli lakosztályba helyeztette és a nevelésüket nem engedte át a fiatal édesanyának. Részbeli áttörést jelentett az anyakirálynéval szembeni harcában az 1857-es év, amikor a két gyermeket magyarországi útjukra is magukkal hozták. Sajnos azonban a látogatás tragédiába torkollott: május 29-én az alig két éves Zsófia Budán tífuszban elhunyt.
Az első, tragikus látogatás után Erzsébet még számos egyéb alkalommal látogatott el Magyarországra, a tragédia ellenére szerette az országot, sőt, 1868-ban negyedik gyermekét, Mária Valériát Budán szülte meg.
Az első látogatás emlékére a komáromi szigetet ma Erzsébet-szigetnek hívják, s a királynéról kapta a nevét a két ikervárost összekötő Duna-híd is.
Erzsébet királyné a Vasárnapi Ujság 1867. évi évfolyamában
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
