Képek Komárom egyik legizgalmasabb épületének történetéből

A Duna északi oldalán lévő Komárom főterén áll egy igazán különleges épület, amely több évszázada mindig fontos szerepet töltött be a város történetében. Használták már színházként, lakóházként, zsinagógaként, postaként, sörcsarnokként és kőszénlerakatként egyaránt.  A Zichy-palota és környéke felfedezése ma is akár egy teljes napos önálló program a térségbe látogatók számára. Az épület titkainak nyomába indultunk. 

A Klapka-tér a Zichy palotával (balra). Forrás: Sziakomarom.sk

A szabolcsi Zichy család 1659-ben lett a komáromi váruradalom birtokosa, miután megvásárolták a királytól a várkapitányságot és a várbirtokot. A palotájukhoz szükséges telket a Puchaim grófoktól és Buday Lázártól vásárolták meg, ezen a telken épült az első palotájuk. Az építkezés során ebbe az épületbe belefoglaltak egy középkori, négyszögletes tornyot is. Az épület eredeti formájában 1763-ig állt. 

Az 1763-as földrengés

 1763. június 28-án iszonytató, a Magyarországon eddig észlelt legnagyobb erejű földrengés rázta meg Komáromot. A rengés következtében 63-an életüket vesztették, 102-en megsebesültek, összedõlt 7 templom és 279 épület. Részben összedõlt további 353 épület, komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9% maradt sértetlen. A gazdag dunai kereskedővárosban az emberek már a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készültek, amikor hajnali fél 6-kor megremegett a lábuk alatt a föld. 

Karl Friedl festménye az 1763-as földrengésről (Duna Menti Múzeum)

A földrengésről egy szemtanú, Szigeti György így számolt be: 

"Elsőben kezdődött die 28 junii reggel öt óra előtt három fertyállyal, de az kevés vagy semmi kárt nem okozott, mivel csak gyengédeden rázta meg az épületeket, hanem másodszor öt-hat óra között oly nagy erővel jött, hogy az egész várost megháborította. A legjelesebb a legmagasabb épületeket vagy egészen lerontotta, vagy ketté hasította. [...] — az utczák, a melyeken kőből csinált házak va-lának, ugy betöltenek a leomlott házfalakkal, hogy kocsival vagy lóval nem lehetett járni, sőt gyalog ember is nagy bajijai mehetett. Mindazáltal, hogy megláthatnám, micsoda károk estének, a várost bejártam, és akkor tapasztaltam, hogy az agyonüttetett emberek, itt is, amott is, hol egy, hol kettő, hol három ugy voltának, mint a mezőben a még öszve nem hordatott kévék.
A leomlott házaknak, templomoknak ledült kövei alatt jajgatás, ordítás hallattatott, az odamaradt embereknek szájokból. A lerázattatott épületeknek az ég felé menő pora miatt a nap mint egy másfél fertályig nem láttatott. A földnek megnyílásából láng, egyszersmind keserű és büdös füst jöttének ki, sőt a Dunának közepe felé mint egy-egy hordó a láng füsttel elegyest a vizből láttatott kiütődni és hirtelenséggel elenyészni. A városban levő kutakból a vizek a föld alá szállottanak, és helyekbe anyira feldagadt a feketés homok, mint annak-előtte valának a vizek bennek." (Forrás: Vasárnapi Újság 1872. február 25.  95-96. o.)

Korabeli visszaemlékezés a földrengésről. Forrás: Országos Levéltár

A Zichy-palota súlyosan megrongálódott a földrengésben. A mai épület a források szerint Zichy Ferenc gróf számára 1775-ben épült újjá, klasszicista stílusban, de ekkor még a keleti és nyugati szárny egyszintes volt. 

Ahol Déryné Széppataki Róza is színpadra lépett...

 A palota klasszicista stílusú renoválása után az első magyar színielőadásokat is itt tartották - pontosabban abban a házban, amely valószínűleg az első Zichy-palota helyén állott.  Az épület nagyon jó helyen volt, a város közepén, a kikövezett piacon, ami azért is fontos volt, mert így a messzebb lakók a nagy sár ellenére is el tudtak jutni a színházba.  Az is megtörtént, hogy egyszerre egy német és magyar színtársulat is megkapta a helyiséget, így felváltva játszottak a komáromi közönségnek. Gróf Zichy János a nagytermet és az udvaron levő bódét legtöbbször ingyen adta át a színészeknek és a bérlőt mással kárpótolta.  

1819. november 3-a szép nap volt a komáromiak életében - ekkor láthatta először a helyi lakosság Déryné Széppataki Rózát a hagyomány szerint a színpadon. A színi idény rendesen ősztől húsvétig tartott, így történt ekkor is. Nyárra Déryné kisebb dunanátúli körutat tett, azonban októberben visszatért Komáromba, s két éven keresztül itt játszott Kilányi Dávid színtársulatában. 

Déryné Széppataki Róza Az alpesi rózsa című színmű Liszli szerepében. Szathmáry Papp Károly litográfiája, 1834. Forrás: OSZK. 

Déryné életében ez az az időszak, amikorra kiforrta magát a tehetsége. Komáromi fellépéseiről egy korabeli kritika így ír: 

Déryné az éneklésben magát annyira gyakorlottá, hogy most a legerősebb áriákat kellemetes tökéletességgel és bámulatra ragadó hallhatósággal elénekli. Melyre nézve ötét némelyek Magyar Catalani-nak nevezni bátorkodtak, mind azért, mert hangja tiszta·, mind kiváltképpen azért, hogy minden erőltetés nélkül akár a legfelsőbb emelkedésre, akár a legmélyebb leereszkedésre alkalmatos s így külföldön is akármely Theatrumban dicsőséggel megjelenhetnék.”

Az épület 1827-ig szolgálta a komáromi színjátszást, ekkor zsidó templommá alakították át. Az Európa Udvar kialakításakor a Német Házként született újjá - homlokzatát a zsinagóga belső festészeti díszítései ihlették, a színházi funkcióra pedig az épület előt álló szabadtéri színpad utal. 

 

Európa Udvar

 

europater.png

Európa Udvar. Saját fotó.

A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, főkapujának boltozott folyosóján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió (Dalmácia, Frízföld, Erdély…) építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky NándorTakács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi. 

A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.

Az Európa Udvar szűkebb-tágabb terei között a magyar történelem nagyjainak szobrai találhatóak. A hangulatos téren időről időre szabadtéri rendezvények várják az érdeklődőket, de nyugalmasabb időszakban is érdemes felkeresni a teret, mert remek hangulatot áraszt. 

Várostörténeti kiállítás

 

A Zichy-palotában található ma a Duna Menti Múzeum helytörténeti kiállítása, valamint a Jókai és Lehár emlékszoba. A nagyon gazdag helytörténeti anyagra építő kiállítás 1849-től mutatja be a II. világháborúig a város történetét - az itt élt emberek midnennapjait megidézve.

eletkepek.jpg

Emberek, sorsok Komárom múltjából, a Zichy-palota kiállításáról. Saját fotó

A sok humorral, mégis a téma iránti tisztelettel és szeretettel összeállított kiállításon bepillanthatunk az egykori mesterek (pl.  csizmadiák, fordászok, molnárok, kereskedők stb.) világába, megismerhetjük a mindennapjaikat, sőt, még az egykor volt polgárok lakásaiba is benézhetünk.

fodrasz.jpg

Egykori fodrász szalon plakátjai, fodrászszék. Saját fotó. 

A kiállítás bemutatja az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszacsatolt Komárom (1938 novemberétől 1945 márciusáig) gazdasági és társadalmi életét is, itt kaptak helyet a korszakot lezáró második világháború eseményeire utaló tárgyak és dokumentumok.

 A kiállításon, amely összesen mintegy 1300 eredeti tárgyat és 229 fényképet mutat be, külön emlékszobában ismerkedhetünk meg Jókai Mór, illetve Lehár Ferenc életével is. 

TIPP: IDE KATTINTVA minden információ elérhető a múzeumról, árakról, nyitva tartásról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dunamente.blog.hu/api/trackback/id/tr4213879014
Nincsenek hozzászólások.

Impresszum

Az oldal a Dunamente - Podunajsko turisztikai szervezet blogoldala. 

Tudjon meg többet a Komárom - Párkány közötti fantaszkikus élményeket nyújtó területről a www.visitdanube.eu oldalon!

Kövessen a Facebookon is!

Címkék

árvíz (2) Az arany ember (1) Beatrix királyné (1) bor (2) Burcsákfesztivál (1) Celemantia (1) Csokonai (2) Csokonai Vitéz Mihály (2) Déryné (1) Déryné Széppataki Róza (1) diplomácia (1) Domonkos János (1) Duna (19) Dunamente (16) Dunamocs (4) Dunapart (14) élményfürdő (2) érdekességek (20) erőd (6) Erzsébet-sziget (2) Erzsébet királyné (1) Észak-Komárom (21) Esztergom (1) Európa Udvar (1) Fábián Julianna (1) Fesztivál (1) földrengés (2) fürdő (1) gasztronómia (2) Görgey Artúr (1) Halászlé (1) hírességek (8) híres emberek (10) Hunyadi Mátyás (1) irodalom (2) Izsa (2) jeges árvíz (1) Jókai (4) Jókai Mór (3) Karva (3) katasztrófa (1) Kelemantia (1) Kézműves termékek (2) kirándulás (9) kirándulások (1) Klapka (2) Klapka-tér (1) Klapka György (2) költészet (1) Komárom (21) látnivalók (12) Lilla (2) Luxemburgi Erzsébet (2) magyar-szlovák kapcsolatok (3) Mária Valéria (1) Mária Valéria híd (1) masszázs (1) Mátyás király (1) múzeum (8) Muzsla (3) nyaralás (4) Párkány (6) Pat (2) program (11) regény (1) Révkomárom (13) római kor (1) római tábor (1) romantika (1) Simai (1) Simai Kristóf (1) Simon-Júda napi vásár (1) Sissy császárné (3) strandolás (1) Sturovo (2) sturovo (1) sütemény (1) szerelem (1) színház (1) szobor (3) temetés (1) termálvíz (1) történelem (23) V. László (2) vadas thermal resport (1) Vajda Julianna (2) városnéző séta (1) wellness (3) Zichy-palota (3) Zichy János (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása